Igazodik az unióhoz a magyar nyelvvizsga

Magyarország fokozatosan áttér az Európa Tanács hatszintű nyelvtudásmérési rendszerére - közölte Batiz András kormányszóvivő pénteken.
 
 
A kormány szerdai döntésének értelmében egy hosszabb távú folyamat első lépéseként módosul a nyelvvizsgáztatás rendszere. A rendszer módosulásával a jövőben pontosabban lehet mérni a nyelvtudás szintjét, másrészt a külföldön tett nyelvvizsgák eredményét könnyebben össze lehet majd vetni a magyar nyelvvizsgaeredményekkel - mondta. Kifejtette, hogy a hagyományos magyar alap-, közép- és felsőfok megjelölések mellett ezentúl fel kell tüntetni az Európa Tanács által meghatározott szinteket is. Ezek közül a B1 felel meg az alapfoknak, a B2 a középfoknak, a C1 a felsőfoknak, az A1 és A2 a magyar alapfoknál alacsonyabbak, míg a C2 a felsőfoknál magasabb szintet jelöl.

Ez a kettős jelölés már most lehetővé teszi, hogy a Magyarországon született nyelvvizsgákat külföldön elfogadják, és azt is, hogy a külföldi nyelvvizsgákat az általános honosítási eljárás keretében a magyar rendszerben értelmezni tudják - fűzte hozzá a szóvivő. A hat szint fokozatos bevezetésének különösen nagy jelentősége van azoknak a nyelveknek az esetében, amelyekből Magyarországon nem lehet állami nyelvvizsgát tenni, itt a külföldön tett nyelvvizsga értéke lesz meghatározó ezután. A kormányszóvivő kitért arra, hogy a kormány a rendelet egyéb pontjait is módosította, így például az akkreditált szakfordító és tolmácsképzéseken szerzett oklevél újra nyelvvizsgaértékkel bír. Kérdésre elmondta: a vizsgadíjak emelkedéséről nincsen szó.

Népszabadság Online • 2005. május 13.